Üzemeltetési tanácsok

Bizsók István Kérdések-Válaszok

Üzemeltetési tanácsok

Ha tudjuk, hogy a klímaberendezést nem fogjuk hosszabb ideig használni, akkor célszerű a berendezést, kikapcsolás előtt ventilátor üzemben 20-30 percet folyamatosan járatni, ezzel elérjük, hogy a berendezés kiszárad, megelőzve az esetleges gombásodását a belső alkatrészeknek. A kültéri egységet ne rakjuk körbe különféle tárgyakkal, a ventillátor védőrácsát ne takarjuk el, mivel így meggátoljuk a levegő kiáramlását a kültéri egységből. Sokszor előfordul, hogy a klíma beltéri egysége olyan helyre van fel szerelve, ahol esetleg az ablakon keresztül direkt napfény éri, ilyen esetekben, de általában használat közben, érdemes elsötétíteni a helyiséget megvédve a szobát a direkt napfénytől. Légkondicionált helyiségekben nem célszerű az ablakok, ajtók nyitva tartása.

Furcsa zajok

Ha furcsa hangok hallatszanak a klíma működése közben akkor az nem minden esetben hibajelenség, ha indítjuk majd rögtön leállítjuk a berendezést, akkor általában a kondenzvíz hangját hallhatjuk ahogy a csőben megindul az áramlása. Szintén hasonló hangok hallatszhatnak indítás után néhány percig, ez a hűtő- folyadék hangja, ami a rézcsőben áramlik, ez szintén nem hibajelenség. Furcsa hangokat hallhatunk még a fűtős gépeknél a fűtési időszakban, ez nem más mint az automatikus leolvasztási funkció működésének a hangja, és éppúgy mint az előzők, normális velejárója a berendezés működésének.

Szagok

Előfordulhat, hogy mindenféle szagok áramlanak ki a beltéri egységből, ilyenkor hajlamosak vagyunk azonnal szerelőt hívni. Azonban ezek a szagok az esetek többségében a helyiségben keletkező, és a légkondicionálón keresztül vissza fújt szagok, például a dohány szaga, vagy egyéb szagok, amik a helyiségben keletkeznek.

Pára

Előfordulhat az is, hogy a klíma beltéri egységéből köd szerű párafelhőcske áramlik ki, ekkor sem kell megijedni, ugyanis ez csak párafelhő, és nem füst. Ezt a párafelhőt a szoba hirtelen lehűlése okozhatja. Ugyanez a jelenség előfordulhat fűtős gépek kültéri egységénél fűtés szezonban, ilyenkor a kültéri egységben a ventillátor leállhat, és gőzfelhő keletkezhet. Ez az automatikus leolvasztó funkció eredménye.

Fűtés üzem

Hőszivattyús készülékek beltéri egységénél fűtés üzemben, a levegőáramlás nagyon lassú lehet, esetenként le is állhat. Ez többek között abból is adódhat, hogy a szoba hőmérséklete eléri a termosztáton beállított értéket, ekkor a kültéri egység leáll, a beltéri egység pedig alacsony fordulatra kapcsol, vagyis az alacsony fordulaton működő vagy álló gép sem minden esetben jelent meghibásodást. Fűtés közben a készülék normál esetben 40-50 percenként bekapcsolja az automatikus leolvasztást, ez idő alatt a berendezés leáll. Az automatikus leolvasztás működését egyes gépeken egy kis led világítása jelzi. A ventilátor akkor is működhet nagyon alacsony fordulaton, ha a készülék szárító üzemmódban van.

A fent leírtak általános esetekre vonatkoznak, de előfordulhatnak eltérések, esetleg egyéb jelenségek, a különböző márkájú berendezések között. Ezért elsősorban a kezelési utasításokban foglalt üzemeltetési útmutatók az irányadóak.

Klíma méretezési táblázat

Administrator Kérdések-Válaszok

Klíma méretezés, teljesítmény számítás

Egy átlagosan felépített helyiségre légköbméterenként 30-35 Watt hűtőteljesítményt számolhatunk. Egy átlagos helyiség belmagassága 2,7 méter, így négyzetméterenként kb 80 Wattal számolhatunk.

Forgalmazott típusok

Administrator Kérdések-Válaszok

preview

Az Inverter

Bizsók István Kérdések-Válaszok

 

 

Az Inverter

 

 

 

 

 

Napjaink egyik fontos törekvése a környezetbarát technológiák bevezetése mellett az energiatakarékossági szempontok figyelembevétele.

Kiindulva abból, hogy nagyobb teljesítményű hűtésre csak akkor van szükség, amikor nagy a differencia az elérni kívánt és a tényleges szobahőmérséklet között, kézenfekvő, hogy a berendezés kompresszorának csak ebben az esetben kell nagy szállítási teljesítménnyel dolgoznia. Majd ahogy a hőmérsékletek közelednek egymáshoz, a klímaberendezés is kisebb teljesítményre kapcsolhat.

 

 Hagyományos klímaberendezéseknél ez a szabályozás úgy történik, hogy a berendezés kompresszorát az automatika kapcsolgatja, váltogatva a ki- és bekapcsolt állapotokat.

Az „inverteres” berendezéseknél egy elektronikus szabályzás a kültér- és beltér hőmérsékletétől függően változtatja a kompresszort hajtó villamos motor fordulatszámát ezáltal a kompresszor mindig a kívánt hűtési teljesítménynek megfelelő szállítási teljesítménnyel üzemel.

Az inverter áramkör a működtető váltóáramot alakítja át és az átalakítás alatt az érzékelt hűtési szükségletnek megfelelően megváltozik a kimenő feszültség és frekvencia, s ezzel a villamos motor fordulatszáma.

Amikor nagy a hőmérséklet különbség, akkor a kompresszor nagy teljesítménnyel üzemel, amíg el nem érjük a beállított hőmérsékletet, majd az automatika fokozatosan kisebb fordulatszámra szabályoz a kívánt kondíció fenntartása érdekében.

Ennek a fajta szabályzásnak nagyon fontos előnye, hogy „induláskor” nagy teljesítményen üzemel, s így gyorsabban éri el a beállított értéket. Mérések szerint a hagyományos készülékeknél 15%-al gyorsabb a lehűtés sebessége.

Emellett kézenfekvő, hogy a szállítási teljesítmény szabályozása folytán egyszerűen szűkebb tartományba szorítható a klimatizált helyiség hőmérséklete is, mint a ki/bekapcsolásos eljárással. Míg ez a tartomány a hőmérséklet érzékelés módjának megváltoztatása nélkül

teljes fordulatszámon való üzemeléskor 2,5 °C körüli érték, ugyanakkor alacsony fordulaton egy 0,5 °C-os sávon belülre szorítható.

Összességében a terheléstől függő szabályozás eredményeként több mint 40% elektromos-

energia megtakarítás érhető el azonos hűtési teljesítmény mellet és természetesen ennek is

köszönhetően a készülék zajszintje is jóval alacsonyabb.

Mi is az az „inverter”? Lehet, hogy az itt leírtakból nem tudtuk meg a választ erre a kérdésre, de valójában érdekli-e a klímaberendezés használóját a válasz?

Nem hiszem. Viszont érdekli, hogy kevesebb lesz tőle az üzemeltetési költség és alacsonyabb

lesz a környezeti zajszint a jobb hatásfok folytán. Emellett az sem elhanyagolandó eredmény, hogy a jobb hatékonyság folytán kevésbé szennyezzük a környezetünket, hiszen a technológia alkalmazása révén csökken a CO2 kibocsájtás.